close

Hírek

Meghívó

Antall József születésének 93. évfordulója alkalmából rendezett

Emlékestre


Megemlékezést tart:

 Prof. Dr. Habil. Szalály Sándor, Dsc

a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója

 

 Pálfy G. István

újságíró, irodalomtörténész

 

Házigazda:

Csáky András

 

Időpont: 2025. április 11., 17.30 

Helyszín: Ceglédi Városháza Díszterme
(Cegléd, Kossuth tér 1.)

bezár

Antall József Baráti Társaság

"...aki a nemzeti gondolkodás mellett nem ragaszkodik a demokrácia szabályaihoz, az mindig a perifériára csúszik."

előző következő
Antall József Baráti Társaság Modell és Valóság előadássorozat Nemzeti szabadelvű gondolat (I./4)
  • Antall József
    • A család története
    • id. Antall József
    • Antall József élete
    • Tételes biográfia
    • Politikai eszmerendszere
  • Emlékezet
    • Temetés
    • Emlékhelyek
  • Archívum
    • Beszédek
    • Parlamenti beszédek
    • Interjúk
    • Politikai írások
    • Tanulmányok
  • Kommentár
    • Megemlékező beszédek
    • Interjúk
    • Írások, esszék, tanulmányok
    • Könyvek
    • Videók
  • Antall József Baráti Társaság
    • Adatok, dokumentumok
    • Modell és Valóság előadássorozat
    • Vendégeink voltak
    • Biztonsági intézkedéseink
    • Tagjaink voltak
    • Hír archívum
  • Adományozói felkérés
  • Kapcsolat

Honlapunk fejlesztését támogatta:

Alapítvány a Közjóért

 

 

 

 

 

Nemzeti szabadelvű gondolat (I./4)

2010. február 11-én tartotta Modell és valóság előadássorozatának negyedik estjét az Antall József Baráti Társaság. A nemzeti szabadelvű gondolat jelentősége Antall József és kormányának politikai hitvallásában című konferencián Kulin Ferenc irodalomtörténész és Elek István közíró, az MDF liberális szárnyának két egykori politikusa tartott előadást, majd válaszolt a közönség kérdéseire. Moderált Lesti Árpád politológus.

Marinovich Endre köszöntője után Kulin Ferenc kezdte meg előadását a magyar liberalizmus eszmetörténeti hagyományairól, valamint arról, miként jelent meg a konzervatív liberalizmus, avagy más néven a nemzeti liberalizmus az MDF-ben. Kulin szerint a rendszerváltó MDF a hagyománykövetés szándékával fordult a nemzeti/konzervatív liberalizmus felé, olyan gondolkodókat követve, mint Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi, Kossuth, Deák és Eötvös. A felsorolt példaképek ugyan éles vitákat folytattak egymással, de az alapkérdésben egyetértettek: Magyarország modernizálását úgy kell végrehajtani, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek, ezt pedig – ismerve a liberalizmus egyes nemzetellenes szellemi dinamikáit – óriási eredménynek kell értékelnünk – hangsúlyozta az irodalomtörténész.

Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu – mind a liberalizmus formálói, alakítói voltak, a modern állam és a polgári társadalom elmélete, a tulajdon szentsége az ő nevükhöz kapcsolódik. A 19. század magyar politikusai tehát „egy csodálatos perspektívát” láttak, de látták a problémákat is, amiket Tocqueville híres, az amerikai demokráciáról szóló esszéjében is megjósolt. A hazai liberalizmus hívei követték a nyugatot, ugyanakkor figyelték és kritikával is illeték a folyamatokat. Ezt a mintát kínálta a nemzeti liberalizmus, és ezt a mintát kísérelte meg követni az MDF is – zárta előadását Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

Elek István előadásának témáját a teoretikus dimenziótól elrugaszkodva a magyar valóság ábrázolásában jelölte meg. Elek szerint Antall József a javaslatára párttá alakuló MDF-ben a kereszténydemokrácián, a népi hagyományokon és a nemzeti liberalizmuson alapuló programpártot képzelt el. Az ő elképzelésében a nemzeti liberalizmus arra reformkori hagyományra épült, amit előadásában Kulin Ferenc is kifejtett. Valójában az egész rendszerváltás a liberalizmus jegyében zajlott le – szögezte le Elek. Az MR1 Kossuth Rádió műsorvezetője hozzátette: aki fel akart zárkózni Európához, az értelemszerűen liberális volt, Magyarországon azonban igen sajátosan és korlátozottan értelmeztük a liberalizmust. Míg a Kis János vezette SZDSZ harcosan akarta érvényesíteni a liberalizmust, addig az MDF lassan akarta meggyökereztetni a Nyugatot, ötvözve azt a helyi értékekkel.

Az MDF-nek azonban belső ellenzéke is akadt: Csurka népnemzeti irányzata nem csak az SZDSZ-ben, de az egész liberalizmusban is bajt látott, láthatóan ez volt az eredője az MDF irányzatosodásának, pártokra szakadásának is. Bár a liberalizmus része volt mind az MDF, mind az Antall-kormány politikájának, a további sikerekhez szükséges értékszintézist nem tudták véghezvinni – összegezte Elek István.

Az Antall József Baráti Társaság oldalain található tartalmak letölthetőek, felhasználhatóak, harmadik fél számára továbbíthatóak a forrás és az elérés feltüntetésével.

webdesign, honlap készítés, weblap készítés,
        arculattervezés, szoftverfejlesztés, grafika, ügyviteli rendszer, hosting