Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2023. december 7.
Ezen a napon történt:
-
Országgyűlési felszólalás
1992. december 7.
Nemzeti szabadelvű gondolat (I./4)
2010. február 11-én tartotta Modell és valóság előadássorozatának negyedik estjét az Antall József Baráti Társaság. A nemzeti szabadelvű gondolat jelentősége Antall József és kormányának politikai hitvallásában című konferencián Kulin Ferenc irodalomtörténész és Elek István közíró, az MDF liberális szárnyának két egykori politikusa tartott előadást, majd válaszolt a közönség kérdéseire. Moderált Lesti Árpád politológus.
Marinovich Endre köszöntője után Kulin Ferenc kezdte meg előadását a magyar liberalizmus eszmetörténeti hagyományairól, valamint arról, miként jelent meg a konzervatív liberalizmus, avagy más néven a nemzeti liberalizmus az MDF-ben. Kulin szerint a rendszerváltó MDF a hagyománykövetés szándékával fordult a nemzeti/konzervatív liberalizmus felé, olyan gondolkodókat követve, mint Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi, Kossuth, Deák és Eötvös. A felsorolt példaképek ugyan éles vitákat folytattak egymással, de az alapkérdésben egyetértettek: Magyarország modernizálását úgy kell végrehajtani, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek, ezt pedig – ismerve a liberalizmus egyes nemzetellenes szellemi dinamikáit – óriási eredménynek kell értékelnünk – hangsúlyozta az irodalomtörténész.
Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu – mind a liberalizmus formálói, alakítói voltak, a modern állam és a polgári társadalom elmélete, a tulajdon szentsége az ő nevükhöz kapcsolódik. A 19. század magyar politikusai tehát „egy csodálatos perspektívát” láttak, de látták a problémákat is, amiket Tocqueville híres, az amerikai demokráciáról szóló esszéjében is megjósolt. A hazai liberalizmus hívei követték a nyugatot, ugyanakkor figyelték és kritikával is illeték a folyamatokat. Ezt a mintát kínálta a nemzeti liberalizmus, és ezt a mintát kísérelte meg követni az MDF is – zárta előadását Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
Elek István előadásának témáját a teoretikus dimenziótól elrugaszkodva a magyar valóság ábrázolásában jelölte meg. Elek szerint Antall József a javaslatára párttá alakuló MDF-ben a kereszténydemokrácián, a népi hagyományokon és a nemzeti liberalizmuson alapuló programpártot képzelt el. Az ő elképzelésében a nemzeti liberalizmus arra reformkori hagyományra épült, amit előadásában Kulin Ferenc is kifejtett. Valójában az egész rendszerváltás a liberalizmus jegyében zajlott le – szögezte le Elek. Az MR1 Kossuth Rádió műsorvezetője hozzátette: aki fel akart zárkózni Európához, az értelemszerűen liberális volt, Magyarországon azonban igen sajátosan és korlátozottan értelmeztük a liberalizmust. Míg a Kis János vezette SZDSZ harcosan akarta érvényesíteni a liberalizmust, addig az MDF lassan akarta meggyökereztetni a Nyugatot, ötvözve azt a helyi értékekkel.
Az MDF-nek azonban belső ellenzéke is akadt: Csurka népnemzeti irányzata nem csak az SZDSZ-ben, de az egész liberalizmusban is bajt látott, láthatóan ez volt az eredője az MDF irányzatosodásának, pártokra szakadásának is. Bár a liberalizmus része volt mind az MDF, mind az Antall-kormány politikájának, a további sikerekhez szükséges értékszintézist nem tudták véghezvinni – összegezte Elek István.
