A család története
Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2019. december 15.
Ezen a napon történt:
-
MDF V. Országos Gyűlés - elnöki zárszó
1991. december 15.
A család története
Antall József 1932. április 8.-án született Budapesten, Edith nevű nővére után a család második gyermekeként. Fülepp Klárával kötött házasságából két gyermeke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.
Antall József ősei kisnemesek voltak. Az első hiteles oklevél a családról a XV. századból való. A kisnemesség jellemzője volt, hogy bár általában nem rendelkeztek kiterjedt birtokokkal, de komoly öntudatuk és stabil világnézetük volt. Az Antall család története is ezt példázza.
Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállítja ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Ez teremti meg a család viszonylagos anyagi biztonságát és nyújt lehetőséget arra, hogy idősb Antall József, a miniszterelnök édesapja jogi tanulmányokat folytathasson. Ezt ugyan megszakítják az első világháború eseményei midőn orosz hadifogságba kerül, de kiszabadulása után kitűnő eredménnyel fejezi be az egyetemet és hivatalnok lesz. Dolgozik a Pénzügy-, a Népjóléti- végül a Belügyminisztériumban. Főleg szociális kérdésekkel foglalkozott, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum számítás. Az itt szerzett tapasztalatok is hatással lehettek abban, hogy nem volt megelégedve a Horthy-rendszerrel. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak a Független Kisgazdapártnak. Ennek ellenére tovább dolgozhatott az államgépezetben, sőt a német befolyás erősödésével személye kapocs volt az ellenzéki és kormánypárti angolszász szimpatizáns politikusok között. A második világháború kitörése után menekültügyi kormánybiztos lett és faji vagy vallási hovatartozás figyelembevétele nélkül igyekezett segíteni menekülteken legyenek azok lengyel menekültek, szövetséges hadifoglyok, bujkáló zsidók vagy kibombázott német gyerekek. A lengyel menekültek számára felállítatta a balatonboglári lengyel gimnáziumot, aminek jelentőségét növelte, hogy a nácik még Lengyelország területén is, alig tűrték meg a középfokú oktatást. A német megszállás után azonnal lemondott, majd közismert ellenzékisége miatt a Gestapo letartoztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig, amikor korábbi munkássága alapján a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. A növekvő kommunista befolyás miatt kénytelen volt lemondani és visszavonultan élt Orosziban és csak családi körben politizált. Ez azonban jelentős hatást gyakorolt fiára.
A miniszterelnök édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt, aki egész életében a biztos hátteret teremtette meg a politikai élet forgandóságát rendszeresen átélő férje és családja számára. Az ő családjában is volt politikus, apja Szűcs István helyettes államtitkári pozíciót töltött be.
Huber Szebasztián
Antall József 1932. április 8.-án született Budapesten, Edith nevű nővére után a család második gyermekeként. Fülepp Klárával kötött házasságából két gyermeke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.
Antall József ősei kisnemesek voltak. Az első hiteles oklevél a családról a XV. századból való. A kisnemesség jellemzője volt, hogy bár általában nem rendelkeztek kiterjedt birtokokkal, de komoly öntudatuk és stabil világnézetük volt. Az Antall család története is ezt példázza.
Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállítja ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Ez teremti meg a család viszonylagos anyagi biztonságát és nyújt lehetőséget arra, hogy idősb Antall József, a miniszterelnök édesapja jogi tanulmányokat folytathasson. Ezt ugyan megszakítják az első világháború eseményei midőn orosz hadifogságba kerül, de kiszabadulása után kitűnő eredménnyel fejezi be az egyetemet és hivatalnok lesz. Dolgozik a Pénzügy-, a Népjóléti- végül a Belügyminisztériumban. Főleg szociális kérdésekkel foglalkozott, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum számítás. Az itt szerzett tapasztalatok is hatással lehettek abban, hogy nem volt megelégedve a Horthy-rendszerrel. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak a Független Kisgazdapártnak. Ennek ellenére tovább dolgozhatott az államgépezetben, sőt a német befolyás erősödésével személye kapocs volt az ellenzéki és kormánypárti angolszász szimpatizáns politikusok között. A második világháború kitörése után menekültügyi kormánybiztos lett és faji vagy vallási hovatartozás figyelembevétele nélkül igyekezett segíteni menekülteken legyenek azok lengyel menekültek, szövetséges hadifoglyok, bujkáló zsidók vagy kibombázott német gyerekek. A lengyel menekültek számára felállítatta a balatonboglári lengyel gimnáziumot, aminek jelentőségét növelte, hogy a nácik még Lengyelország területén is, alig tűrték meg a középfokú oktatást. A német megszállás után azonnal lemondott, majd közismert ellenzékisége miatt a Gestapo letartoztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig, amikor korábbi munkássága alapján a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. A növekvő kommunista befolyás miatt kénytelen volt lemondani és visszavonultan élt Orosziban és csak családi körben politizált. Ez azonban jelentős hatást gyakorolt fiára.
A miniszterelnök édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt, aki egész életében a biztos hátteret teremtette meg a politikai élet forgandóságát rendszeresen átélő férje és családja számára. Az ő családjában is volt politikus, apja Szűcs István helyettes államtitkári pozíciót töltött be.
Huber Szebasztián
