Antall József Baráti Társaság

Gyermekkorát az édesapja nevelése határozta meg. Id. Antall József közéleti emberként egészen fiatal korától kezdve oktatta fiát a politikai intézmények működésére és az általa helyesnek ítélt politikai eszmerendszerre.  Ennek meghatározó elemei a képviseleti demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Az ifjú Antall az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba került. Saját elmondása szerint ez volt a legmeghatározóbb tanulmányai sorában, szinte a családi neveléssel volt egyenló hatású. Ennek oka a gimnázium színvonalas oktatásán túl, a belső összetartás és a határozott világnézeti képzés volt. Az Alma Mater iránti elkötelezettséget jelzi, hogy a rendszerváltozás után Antall József kezdeményezi a Piarista Diákszövetség létrehozását.

Az iskola szellemiségét a keresztény erkölcsiségen túl meghatározta a nemzeti konzervativizmus, a tolerancia és a szociális érzékenység. A leendő miniszterelnök sorsfordító időkben, 1942 és 1950 között járt ide, olyan korban, amikor a nyilas és a kommunista diktatúrák alatt az ott elfogadott elvekkel élesen szembenálló kormányok irányították az országot. Az iskola történelemtanárának Gál Istvánnak tudható be, hogy a korábban természettudományos érdeklődésű fiatal a történelem felé fordult és lett az iskolai önképzőkör vezetője. 16 éves korában döntötte el, hogy publicista és politikus lesz és ezen döntésen a kommunista hatalomátvétel sem változtatott, ugyanis fiatalon is meggyőződése volt, hogy az embertelen rendszer nem tartható fenn és készül az azt követő szerepvállalásra. Az egyetemi évei alatt sem mutatott sok szimpátiát a hallgatótársait lelkesítő, a szocializmust megreformálását célul tűző nézetek iránt, mivel a rendszert eleve rossznak és javíthatatlannak gondolta, olyannak, amin a reformok nem segítenek. 

A gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom-történelem-levéltár szakos hallgatója lesz. A kiváló tanulmányi eredmények mellett szembekerül az egyetemet is egyre inkább eluraló kommunista ideológiával és képviselőivel, amit a titokban terjesztett, a marxizmus tételeit hatásosan cáfoló pamflet: A történelem iróniája - Marx a kapitalizmus megmentője, a proletárforradalom elhárítója és a róla írt jellemzések is bizonyítanak. Diplomamunkáját egy a korban nem sokra becsült témából, Eötvös József politikai pályafutásáróll írta. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerezte a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.

A Forradalomban

A diploma megszerzése után Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdte 1955-ben. Szoros kapcsolat alakul ki közte és osztálya között. 1956. október 23-án nem valamely szokásos nagy ívű történelmi előadását tartotta meg, hanem úgy kezdte az órát: "Uraim, bekerültünk a történelembe." és beszámolt az előző este lezajlott műegyetemi nagygyűlésről, a diákok követeléseiről és az aznapra tervezett tüntetésről. A tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vett. Az Eötvös Gimnáziumban a Forradalmi Bizottsága élére választották. 

A mindössze 24 éves Antall Józsefnek határozott elképzelései voltak akkor is a jövőről. Célja a demokratikus, többpártrendszerű Magyarország. Ennek érdekében úgy vélte szükség van a civil és politikai szféra helyreállítására. Részt vett a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba vette az FKGP számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezte ennek védelmét. A forradalom közben Somlóra utazott édesapjáért és a környék lakói előtt több alkalommal beszámolt a forradalom eseményeiről és a kibontakozás esélyeiről. Ezek első politikai szónoklatai.

A forradalom leverése után Kovács Béla a Kisgazdapárt szellemi vezetője is náluk lakott, így lakásuk vált a kisgazda tanácskozások színhelyévé. Kádár Jánostól felkérés érkezett egy koalíciós kormányban történő kisgazda részvételre, amire a pártvezetőség megbízásából ő írja meg a választ a Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakoztatás biztosítására címmel. Ebben határozottan leszögezi a feltételeket: az ÁVH feloszlatását, a szovjet kivonulást és a többpárti választásokat. A karhatalmisták válaszként többször őrizetbe vették. Közben folytatta a tanítást az Eötvös Gimnáziumban, de mivel osztálya túlzottan kötődött hozzá és az általa képviselt eszmékhez ezért eltávolították. Diákjai ragaszkodásuk jeleként a ballagáskor külön titkos tablót készítettek, amin csak ő és az osztály tagjai láthatók.

1957-ben a Toldy Gimnáziumba helyezték, ahol pár hónap alatta szintén maga köré gyűjtötte a fiatalokat. Keserűen jegyezte meg az egyik besúgó, hogy az általa vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1957. október 23-án néma tüntetést tartottak a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától. Az indoklásban megfogalmazott politikai nézetei, ellentétben legélesebb bírálói korabeli megnyilvánulásaitól a rendszerváltozás után is vállalhatóak voltak: "politikai magatartása miatt nem alkalmas pedagógus pályára. A többpártrendszer híve, a szovjet csapatok kivonását és az ország függetlenségét követelte."