Csak azért kívánok szólni, mert szeretem, ha mindig pontosan idézünk. A mai Magyar Nemzetben Kéri Kálmán azt nyilatkozta - ha jól emlékszem -, hogy a magyar katonai vezetés - nem a honvédség általában, a magyar katonai vezetés - önállóan döntött, nem német nyomásra.

Ez semmi más, mint egy egyszerű történelmi tény, annak közlése, hogy a kassai bombázást nem a németek hajtották végre, évek óta tisztázott történelmi források szerint, és az a korábbi feltételezés nem állta meg a helyét - Horthy Miklós is írt emlékirataiban erről a kérdésről akkor is. Arra utalt, hogy a katonai vezetés, ami pedig nem jelent mást, minthogy Werth Henrik, akkori vezérkari főnök, szorgalmazta a hadbalépést.

Ez nem jelent sem azonosulást ez egy történelmi tény közlése volt az interjúban. Tehát: nem helyes, ha megint testületileg foglalunk állást a honvédségről, hanem azt kell tisztázni, hogy a magyar honvédség akkori vezetője és Werth Henriket ezért a magatartásáért váltotta le akkor a kormányzó, és nem értettek egyet.

Nem kívánok a történelmi tényekbe, részletekbe bocsátkozni, de ez se maradjon el. Mert ezek a finom átfogalmazások és ezek a stilizált megjegyzések teszik lehetővé azt, hogy egész más interpretációban kerülnek a köztudatba ezek a kérdések.

Ami pedig az MDF frakciójának az állásfoglalását illeti: nagyon sokszor tett már kísérletet az ellenzék arra, hogy személyi kérdésekben arra kényszerítse a Magyar Demokrata Fórumot vagy a kormánykoalíciót, hogy egyes személyektől elhatárolja magát. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Rákosi-féle szalámipolitikát mi a másik oldalról is ismerjük. (Erős taps a jobb oldalon.)

Ennek következtében az egyes személyektől való elhátárolódásnak nem vagyunk a hívei, és ezt soha nem tettük meg, főleg nem akkor, ha annak az egész párt névében történő kinyilatkoztatására nem került sor. Ahogy Kónya Imre frakcióvezető kifejezésre juttatta-nem hiszem hogy Fodor Gábor képviselőtársamnak, aki figyelmesen olvassa a lapokat, elkerülte volna a figyelmét -, hogy Kéri Kálmán a saját véleményét mondta el és a saját megfogalmazásában.

Miután azonban megkérdezték - a II. világháborúval összefüggésben -, elmondtam mindazt, amit erről gondolok.

S úgy gondolom, hogy ezt a kormánykoalíció és a Kormány nevében tettem és tehettem, s ennyit kívántam erről mondani. Nyilvánvaló, hogy az ellenzéknek más lehet a véleménye, mások az érdekei - azért ellenzék - és természetesen kifejezésre juttathatja; az ellenzék is különböző pártokból áll, nem mindenben pontosan egyformán ítélnek, de van, amiben azonos álláspontot foglalnak el.

Tölgyessi Péter tisztelt képviselőtársam a mai újságban azt nyilatkozta, hogy csalódást okozott neki az Antall-kormány. Barátilag már meg is köszöntem. mert őszintén megriadtam volna; ha nem okozok csalódást. (Nagy taps a jobb oldalon.) Aligha hiszem, hogy az lenne a cél, hogy az ellenzéknek ne okozzunk csalódást. Nekünk az a dolgunk, hogy a kormánykoalíciónak és a közvélemény nagy részének, a választók többségének ne okozzunk csalódást. A világ legtermészetesebb dolga - nem érinti sem személyes barátságunkat, szívélyes parlamenti kapcsolatunkat -, hogy csalódást okoztam és csalódást okoztunk Tölgyessy Péternek. Ez így van rendjén, és így természetes. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a jobb oldalon.)

(Forrás: www.mkogy.hu)