Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2024. december 27.
Ezen a napon történt:
-
Vasutas fórum
1991. december 27.
Kajdi József beszéde (2022)
Kajdi József beszéde, amely elhangzott 2022. december 9-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
Tisztelt Megemlékezők! Kedves Barátaim!
Ennél a sírnál 1993 óta minden decemberben megemlékezünk Antall Józsefről, a rendszerváltoztató miniszterelnökről, azonban sajnálatos módon egyre kevesebben jelenünk itt meg. Ennek természetes oka, hogy a néhai miniszterelnököt tisztelők közül sokan már nincsenek is az élők sorában, azonban a csekély létszámnak leginkább oka az, hogy az elmúlt közel három évtizedben hiába próbáltuk meg többen is hitelesen megismertetni a közvéleménnyel Antall József személyét és kormányzásának időszakát, a magyarok többségében még mindig az a torz kép él a néhai miniszterelnökről és azokról az évekről, amit az akkori média bemutatott. Napjainkban viszont úgy érzékelem, hogy változás történik ezen a téren, ami elsősorban a Blokád című filmnek köszönhető. Nagyon nagy szükség volt arra, hogy bő harminc év után megjelenjen az első hiteles filmalkotás a rendszerváltoztatásról, még akkor is, ha a film az antalli kormányzásnak csak egy rövid időszakát, annak egyik meghatározó eseményét állítja középpontba úgy, hogy egyben bemutatja Antall Józsefet tanárként és miniszterelnökként is.
Érdekes reakciókat váltott ki ez a film. A volt köztársasági elnökért, Göncz Árpádért rajongók szentségtörésnek tartják a filmet, amit megértek, mert szétoszlatja azt a hamis mítoszt, amit Göncz személye köré tudatosan kerítettek. Többen közülük hazugságoktól sem visszariadva próbálják meg cáfolni azt az Antall-képet, amit a film bemutat. Pedig ez kép tényszerűen hiteles. Ennek köszönhetően egyre többen döbbennek rá, hogy az akkori torzított kép miatt ők nem is ezt az Antall Józsefet ismerték.
De milyen miniszterelnök is volt Antall József?
Tevékenységével, stratégiai látásmódjával, hatalmas ismeretanyagával nagy tekintélyt vívott ki külföldi politikustársai körében, beleértve a nagyhatalmak első számú vezetőit is. Ez az elismerés egyben hazánk átalakulásban elért eredményeinek elismerését is jelentette.
Ezzel ellentétben viszont mind a mai napig nem tudatosult igazából a magyar társadalom nagy részében, hogy hazánk az Antall-kormány idején lett újra szabad és független ország, hiszen nagyon kemény tárgyalások eredményeként 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét. Antall József kezdeményezésére szűnt meg a Varsói Szerződés, valamint magyar kezdeményezésre pedig a KGST. Kormányzásának idején tettük le az alapjait a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Antall József ötlete alapján jött létre a Visegrádi hármak, majd négyek együttműködése. A miniszterelnöki időszaka alatt alakultak ki az alkotmányos parlamenti demokrácia, a jogállam játékszabályai. Ekkor fejeződött be a közjogi rendszerváltoztatás, hiszen sikerült felváltani a tanácsrendszert a helyi demokrácia intézményrendszerével, az önkormányzatokkal, és ekkor vált független intézménnyé a Magyar Nemzeti Bank is.
Hogy mindezen eredmények ellenére az emberek többségében mégis miért negatív Antall kép alakult ki és él még most is? A történelem igazolja, hogy ha valamit a média, a propaganda nagyon erősen sulykol az emberekbe, még ha az nem is igaz, vagy kellően torzított, akkor is azt egy idő után az emberek igaznak, valónak fogadják el. Önkritikusan be kell vallanom, hogy ez ellen a torzított bemutatás ellen nem tudtunk megfelelően fellépni. Miközben Antall József kifejezetten büszke volt arra, hogy a nagyhatalmak vezetői egyenrangú partnerként fogadják el, és ezáltal hazánkat is kiemelt megbecsülés övezi, a róla és a kormányának tevékenységéről itthon kialakított és közvetített torzított kép azonban érthető módon kellően zavarta. Ennek megváltoztatására viszont soha nem tett semmi olyat, amivel politikai ellenfelei többször alaptalanul megvádolták, ugyanis szigorúan ragaszkodott a jogállami normákhoz, és soha nem lépte át az alkotmányosság küszöbét.
A magyar társadalom jó része a tényszerű és objektív információk hiányában nem tudta megfelelően értékelni miniszterelnöki tevékenységét és annak eredményeit. Sajnálatos az is, hogy a közvélemény nem tudta megismerni a karizmatikus, kifejezetten vonzó személyiségét és szarkasztikus humorát sem. Aki látta a már említett filmet, biztos emlékszik arra a jelenetre, amikor az ápolónő – a kórházi ágyon fekvő miniszterelnököt fel nem ismerve – őt először „undok fapofának” tartja, és „Máris szomszéd”-nak nevezi. Erről nyilvánvalóan ő maga is tehetett, mert való tény, hogy a kamerák előtt mindig kimérten, felelős miniszterelnökként viselkedett. Többször is mondta nekünk, stáb tagoknak, hogy „én nem hercieskedhetek úgy, mint a Göncz”. Ennek az önuralomnak és fegyelmezettségnek volt viszont köszönhető az is, hogy a betegségét, illetőleg kezelésének hatásait még a közvetlen környezetével sem érzékeltette, és ez miniszterelnöki döntéseit sem befolyásolta negatív irányba.
Antall József tragikusan korai halála miatt – hiszen halálakor csak 61 éves volt, fiatalabb, mint most én – nem tudta végig vinni a négyéves ciklust. Ennek ellenére az az alig több mint három és fél év – a miniszterelnök emberfeletti erőfeszítésének is köszönhetően – elegendő volt arra, hogy az első kormányzati ciklusban Magyarországon a rendszerváltozás befejeződhetett, a rendszerváltoztatás megtörtént. Pedig ezt az akkori külpolitikai körülmények (a szocialista tábor szétesése; a Szovjetunió megszűnése; az Öböl háború; a délszláv válság és háború; a Bős-nagymarosi vízlépcső ügye; a világgazdasági recesszió), vagy a belpolitikai körülmények (az ország gazdasági csőd előtti állapota; az akkori média és ellenzék folyamatos, méltatlan támadása; a taxisblokád; a kormánykoalíción belüli történések, mint a Torgyán vezette Kisgazda Párt kiválása a koalícióból vagy a Csurka féle támadás a személye ellen; és nem utolsó sorban a pártok felett álló, a nemzet egységét képviselni hivatott köztársasági elnök alkotmánysértő lépései) kifejezetten megnehezítették.
Kérem, engedjék meg, hogy még felolvassak két nagyon rövid részletet a néhai miniszterelnök úr 1991. december 5-én az orvosaihoz írt leveléből: „Közéleti pályámat, amire tulajdonképpen 16 éves korom óta készültem, majd megítéli a történelem.” Majd később így folytatja: „… és lesznek olyan híveim, akik segítenek az igaz kép kialakításában.”
Annak érdekében, hogy a történelem valóban objektívan tudja megítélni a néhai miniszterelnök tevékenységét, és hogy ez a közvélemény számára is kiteljesedhessen, tisztelettel kérem az Önök segítségét is a vele kapcsolatos igaz kép kialakításában! Mert Antall József, ez az ízig-vérig demokrata államférfi, a szabad, független, demokratikus Magyarország létrehozásának főszereplője ezt megérdemli! Megérdemli, hogy a nemzetközi elismertségen és megbecsülésen túl, amit kifejez az is, hogy az Európai Parlament egyik épületszárnya az ő nevét viseli, a magyar történelem lapjain is végre az őt méltón megillető helyre kerülhessen!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Kajdi József
