Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2018. május 21.
Ezen a napon történt:
-
Nyilatkozat - Der Spiegel
1990. május 21.
Belülről vezérelt ember, a kívülről vezérelt emberek korában
"Az emberekről is szólnom kell. Antall József döntéseit nem akarta múlékony hangulatoknak alávetni, azokat a történelem előtt mérte. Mélyen éltek benne a magyar alkotmányosság hagományai. Kitartott a parlamenti rendszer mellett, közjogi nézeteit nem alakította mindenkori politikai céljainak megfelelően. A politizáló közönség a képernyőn át sokszor gőgösnek látta. Éppen ellenkezőleg, én biztos ítéletű, szellemes, rugalmas egyéniségnek ismertem meg, aki politikai eszméi megőrzésével kész volt nemcsak taktikai, hanem stratégiai kompromisszumokra is. Voltaképpen televíziós korszak előtti politikus volt, annak a kornak a gyermeke, amikor még a közügyekkel foglalkozók a maguk közvetlenségében szinte sohasem találkoztak választóikkal. Antall József a televízió előtt idegenül, fojtott feszültséggel szerepelt. Igazán otthonosan csak szűkebb körben érezte magát, ekkor mutatta meg fegyelmezett, de mégis közvetlen személyiségét.
A miniszterelnök a konzervatív-liberális politikai hagyomány fonalát ott próbálta újra felvenni, ahol édesapja kezéből 1947-ben kiütötték. Ezt a törekvését nagyaon sokan a két világháború közötti Magyarországhoz való visszatérést látták, illetve láttatták. Pedig modern konzervatív-keresztény politikát aligha lehet követhető tradíciók nélkül folytatni. A magyar demokrácia tartós stabilitása csak akkor van biztosítva, ha az értékeiben nemzeti és konzervatív jobboldali választó elfogadja a modernizációt. A nyugodt erő igézetét a választók 1994-ben elvileg bármelyik másik párt bűvkörébe eshetnek. A jobboldali törzsközönség azonban aligha szavaz a mai ellenzék pártjaira. A reményeit az erős államhoz kötő, tekintélytisztelő állampolgár valószínűsíthatően csak azt a pártot tudja tartósan támogatni, amely követi a konzervatív-keresztény hagyományokat. Antall József hitelesen képviselte a '47-ben megszakadt nemzeti tradíciókat, de azt is tudta, mit kíván a modern Európa. Képes volt a magyar jobboldali hagyományt a moder igényekhez közelíteni.
A második világháború után az európai tömegdemokráciákat nem a modernség bajnokai szilárdították meg végérvényesen, hanem olyan jobboldali államférfiak, akik hosszú életútjukkal összekötötték a múltat a jelennel. Az egyesült Európa kezdeteit konzervatív politikusok formálták, olyan határozott személyiségek, mint De Gaulle vagy Adenauer. Baloldali, liberális kortársaik e küldetéses államférfiakat autokrata vezetőknek tekintették, akik nem hajolnak meg a közvélemény hatalma előtt. Antall József volt közülük az utolsó.
Magyarország elhunyt miniszterelnöke XIX. századi politikus volt: belülről vezérelt ember, a kívülről vezérelt emberek korában."
Tölgyessy Péter : Tette, mint lehetett
Népszabadság, 1993. december 18.
