close

Hírek

Meghívó

Antall József születésének 93. évfordulója alkalmából rendezett

Emlékestre


Megemlékezést tart:

 Prof. Dr. Habil. Szalály Sándor, Dsc

a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója

 

 Pálfy G. István

újságíró, irodalomtörténész

 

Házigazda:

Csáky András

 

Időpont: 2025. április 11., 17.30 

Helyszín: Ceglédi Városháza Díszterme
(Cegléd, Kossuth tér 1.)

bezár

Antall József Baráti Társaság

"Meggyőződésem, hogy az igazi nagyságok mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak politikai ellenlábasukról. Mint például Kossuth Deákról, ennek halálakor. Vagy mikor Görgey előtt szidták Kossuthot..."

előző következő
Nekünk Mohács kell
  • Antall József
    • A család története
    • id. Antall József
    • Antall József élete
    • Tételes biográfia
    • Politikai eszmerendszere
  • Emlékezet
    • Temetés
    • Emlékhelyek
  • Archívum
    • Beszédek
    • Parlamenti beszédek
    • Interjúk
    • Politikai írások
    • Tanulmányok
  • Kommentár
    • Megemlékező beszédek
    • Interjúk
    • Írások, esszék, tanulmányok
    • Könyvek
    • Videók
  • Antall József Baráti Társaság
    • Adatok, dokumentumok
    • Modell és Valóság előadássorozat
    • Vendégeink voltak
    • Biztonsági intézkedéseink
    • Tagjaink voltak
    • Hír archívum
  • Adományozói felkérés
  • Kapcsolat

2025. május 10.
Ezen a napon történt:

  • A Belügyminisztérium jelentőségéről
    1992. május 10.

Honlapunk fejlesztését támogatta:

Alapítvány a Közjóért

 

 

 

 

 

Nekünk Mohács kell

1991. augusztus 26-án emlékezett Mohács és az ország a mohácsi vész gyásznapjára. Az alábbi mondatok néhány órával a pápa látogatását követően és a moszkvai puccskísérlet 60 órája után, a délszláv válság fenyegető közelségében hangzott el.

"Arra is kell emlékeznünk: nemcsak Európa hagyott el bennünket, nemcsak Európa vallott kudarcot belső meghasonlásai, küzdelmei, az egység hiánya miatt ilyen alapvető világpolitikai jelentőségű kérdésben. Ki kell mondanunk, hogy mi, magyarok sem voltunk képesek az összefogásra. Politikai ellentétek feszültek az országban. Színen volt a Báthory vezette főúri párt, vagy a Szapolyai (vagy Zápolya) János vezetése alatt álló egykori köznemesi párt. Itt volt a nagy jogtudós Werbőczi, és mögötte a levert parasztháború, Dózsa kereszteseinek emléke. Létezett a félelem az általános nagy hadrakeléstől, attól, ami pedig annak idején Hunyadi Jánosnak annyit nyújtott a török elleni harcokban.

Ne feledjük, hogy a török támadást megelőzően a XIV. század óta, több mint másfél évszázada szinte gyakorlattá vált, hogy a török ellen háborút kell folytatni. Ebben jeleskedett számos uralkodó már az előző században. Az európai diplomáciának lett volna ideje felkészülni az Európába induló iszlám zászlók alatt sereglő – mint egykor Franciaországban, a Gibraltárnál átkelt és 732-ben Martell Károly által megállított arabok vezette – iszlám hadak, csapatok ellen. A török sereg újra Európának feszítette erejét. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a világ, az akkori Európa és a magyar politika felkészüljön egy ilyen súlyos történelmi kihívás megválaszolására.

Gyenge uralkodók követték Mátyás királyt. Mátyás halála után a Jagelló-ház két tagja, II. Ulászló és II. Lajos nem voltak nagy királyok. Nem tudták folytatni Mátyás életművét, és ezért a belső erők, a belső problémák az ország, a nemzet ellenálló erejét megtörték. Ez a másik nagy tanulság, a mi magyar tanulságunk. Ez az, amire Ady Endre azt mondta: Nekünk Mohács kell! Nekünk csapások kellenek, nekünk megpróbáltatások kellenek ahhoz, hogy összeszedjük magunkat. Lehet, hogy így van."

Az Antall József Baráti Társaság oldalain található tartalmak letölthetőek, felhasználhatóak, harmadik fél számára továbbíthatóak a forrás és az elérés feltüntetésével.

webdesign, honlap készítés, weblap készítés,
        arculattervezés, szoftverfejlesztés, grafika, ügyviteli rendszer, hosting