Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2023. március 24.
Ezen a napon történt:
-
Európai Református Nagygyűlés
1992. március 24.
Népi-nemzeti gondolat
A Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Kör összejövetelt rendezett 1991. április 20-21-én Győr-Ménfőcsnakon. Antall Józsefet zárszó elmondására kérték fel, 21-én. Az alábbiakban e beszédből idézzünk:
Az egyik az, hogy miért is van értelme a kereszténydemokrata kör működésének, a kereszténydemokrata kör önálló szereplésének a Magyar Demokrata Fórumon belül? Mindenki tudja, hogy a Magyar Demokrata Fórumban három eszmeáramlat jelentkezik: az egyik a népi-nemzeti örökség, a másik a nemzeti liberális örökség és a harmadik a kereszténydemokrata szellemi örökségünk.
Ez a három a Magyar Demokrata Fórumban együttesen jelentkezik. Két dolgot kell világosan látni: az egyik, hogy a Magyar Demokrata Fórumban ez a három együttesen kell, hogy jelentkezzék. A Magyar Demokrata Fórum egész politikai programjában, beleértve a gazdasági, szociális programját is, ennek a háromnak együttesen, egymással összhangban kell jelentkezni. Ez különböztet meg bennünket más politikai pártoktól. A mi népi, nemzeti, szellemi örökségünk az, ami Magyarországon mindig is jelentkezett. Jelentkezett az irodalmi népiességben már a múlt században, egy latinos kultúra mellett. Mi mást jelentett Petőfi, Arany János és az az irodalmi népiesség, mint azt, hogy le kell nyúlni a nép mély gyökeréig, és a megújhodásnak onnan kell jönni, a nemzeti újjászületésnek a nép mély rétegeiből kell felemelkednie, onnan kell erednie a józansággal, a nyelvi tisztasággal és a gondolkodással együtt. Ma, a mi programunkban sem jelent mást, mint a népi bölcsességet, a népi józanságot és egy széles értelemben vett magyar gondolkodásnak az örökségét, amelyet a huszadik században újra az irodalmon keresztül, a harmincas évek falukutató szociográfiai irodalmán keresztül emeltek magasba – a teljesség igénye nélkül csak néhány nevet idézünk fel – Németh László, Illyés Gyula, Bibó István és mások. E nevek hallatán világossá válik, hogy ez a népi-nemzeti gondolat sohasem lehet antidemokratikus, sohasem állhat szemben a parlamentáris demokrácia gondolatával, sohasem viselhet el valamiféle diktatúrát.
És ha erre a három személyiségre gondolunk, akkor senki nem mondhatja, hogy a népi-nemzeti gondolat nem európai. Talán Illyés Gyula, Németh László, vagy Bibó István nem volt elég európai? Mucsaiságot vagy mást emlegetni ezzel kapcsolatban igazán nem lehet. Éppen ezért a mi népi-nemzeti gondolatvilágunk, karakterünk ezt jelenti és ez adja az egyik sajátosságát.
