Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2024. december 26.
Ezen a napon történt:
-
Rádióbeszélgetés - Kossuth rádió
1991. december 26.
Atrocitás
A Magyar Televízió 1. csatornáján 1993. augusztus 22–23-án hangzott el egy beszélgetés, mely Horthy Miklós újratemetése kapcsán foglalkozott szerepével, a riporter Feledy Péter volt. A beszélgetés szövegét a "Heti Magyarország" 1993. szeptember 3-ai száma közölte.
"Feledy Péter: Kezdjük el Horthy Miklós pályájának felvázolását a leginkább neuralgikus pontok kiemelésével. Ön úgy fogalmazott egyszer, hogy 1919–20-ban nem volt alternatívája Horthynak.
Antall József: 1918-ban, amikor elveszítettük az I. világháborút, Károly király kísérlete a háborúból való kiugrásra ugyanúgy nem sikerült, mint ahogyan a magyar kísérletek nem szoktak sikerülni. Ezt követően megszületett Magyarországon a köztársasági államforma Károlyi Mihály elnöksége, illetve először miniszterelnöksége időszakában. S mondjuk ki, ez a köztársaság, amit derék, tisztességes oktobrista politikusok próbáltak az ellenzékből megteremteni, kudarcot vallott. Az 1918-as forradalom, az úgynevezett Károlyi-forradalom egy defetista, kül- és belpolitikai szempontból sikertelen kormányzati időszakot jelentett. Nem tudtak megbirkózni azzal a különleges történelmi helyzettel, amelyet a hadsereg állapota, az összeomlás jelentett. Ennek következtében nem beszélhetünk arról, hogy a Károlyi-korszak vagy ez a bizonyos Magyar Köztársaság képes lett volna gyökeret verni, és megvédeni az országot külső támadásokkal szemben. A tisztikar jelentékeny része a Tanácsköztársaság alatt azért jelentkezett a Vörös Hadseregbe, mert még a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében is védelmi erőt látott az ország számára. Igaz, azzal a meggyőződéssel, hogy előbb a külellenséget állítják meg vagy verik ki, s utána ezt a kormányzást sem hagyták volna meg. Stromfeld Aurél, aki kiváló katona volt, vagy Jány Gusztáv magas beosztásban nyilván nem politikai, hanem nemzeti célok érdekében szolgált a Tanácsköztársaság hadseregében. De ez a köztársaság egyszerűen alkalmatlan volt a folytatásra. Nem szólva arról, hogy az októberi forradalom köztársaságát a kommunisták, Kun Béláék puccsal megbuktatták. Utána jött egy korszak, a kommün időszaka – amit minősíteni sem kívánok –, amelyikben nem lehetett alternatívát látni. Megszűnése csak idő kérdése volt. A politikai fordulatot – ami a rosszul sikerült köztársaság után, a bűnös kommün után jött –, ezt Horthy Miklós neve fémjelzi, de ez nem jelenti azt, hogy a különítményesek kilengéseivel, az atrocitásokkal egyet kellene érteni. Egyetlen atrocitással sem lehet egyetérteni. Ugyanakkor senki ne felejtse el, hogy Magyarországon 1867 óta nem voltak atrocitások. Magyarország alkotmányos királyságként működő ország volt. A kommunisták vezették be ’19-ben a gyilkosságokat, ami sajnos – ahogy lenni szokott – reakciót is kiváltott."
