Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2024. november 23.
Ezen a napon történt:
-
Nyilatkozat - Neue Zürcher Zeitung
1991. november 23. -
Antall József a kereszténydemokrata pártok nemzetközi fórumán
1991. november 23.
Pálmány Béla beszéde
Megemlékezés Antall József halálának 24. évfordulóján
Budapest, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, 2015. december 15.
Antall József Baráti Társaság és Magyar Piarista Diákszövetség
Tisztelt Klára asszony és családja, kedves iskolatársak, munkatársak, küzdőtársak, barátok, tisztelők!
24 éve hunyt el dr. Antall József, a III. Magyar Köztársaság szabad választások alapján 1990. május 3.-a és 1993. december 12.-e között kormányzó első miniszterelnöke. Személyes tulajdonságai, politikai eszméi és tevékenysége az évek múlásával egyre nagyobbra értékelt hazánkban és külföldön is – elég, ha az Európa Parlament brüsszeli központja róla elnevezett épületszárnyára, vagy a budapesti Tudásközpontra gondolunk.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkérést kaptam Miniszterelnök Úrhoz fűződő emlékeim, meglátásaim felelevenítésére. Nem voltam Antall közeli politikai munkatársa, de még 1989 előtt ismertem őt. Mindketten levéltárosok, múzeumi munkatársak és a magyar história legendássá magasztosult korszakát, a reformkort kutató történészek voltunk, így eleve nagyon hasonló lett az értékrendszerünk. Büszke vagyok arra, hogy halála után kötetbe szerkeszthettem 1990-1993 között az Országgyűlésben tartott 49 beszédét, ami a leghitelesebb forrása politikusi életművének.
Antall József a magyar orvostörténet egyik legtermékenyebb, külföldön is elismert kutatója volt, de pályáját br. Eötvös József vallás és közoktatási miniszter életműve feldolgozójaként kezdte.
Hogyan került Antall az MDF-be és mikor ismerte meg az országossá terebélyesedett és párttá alakuló szervezet tágabb vezetősége? Jól ismert, hogy eredetileg nem tartozott a népi írók nyomdokait követő, ellenzéki, de radikálisnak nem nevezett értelmiségi csoporthoz.
1988 elejétől vett részt az MDF rendezvényein, ahová Csoóri Sándor hívta meg. 400 társunkkal jelen voltunk a szeptember 2-i II. Lakitelki Találkozón, amelyen hivatalosan is megalakult az MDF. Meghívott szakértőként részt vett az ideiglenes elnökség munkájában. Ugyanakkor politikai elvei alapján tájékozódó jelleggel megjelent az újjászerveződő Kisgazda Pártban és a KDNP-ben is, de hamar belátta, hogy ezek nem alkalmasak arra, hogy a jobbközép oldal vezető pártjává váljanak. Csoóri és Szabad javaslatára 1989. márciusa után meghívást kapott az MDF képviseletére az Ellenzéki Kerekasztal addig mellékhadszíntérnek számító tanácskozásaira majd az elnökség üléseire, ahol Szabad György emlékei szerint „ragyogó előadást” tartott arról, miként kellene pártként elhelyezkednie az MDF-nek a politikai pallettán.
E tavaszon a Corvin téren ülésezett rendszeresen az MDF első, ideiglenes választmánya, melynek az akkor alakult XI. és XXII. kerületi szervezet első elnökeként tagja voltam. A tanácskozás közben Csoóri Sándor bekísérte közénk Antall Józsefet. Őt sokan nem ismerték, hiszen nem volt „híres ember” és a mozgalom munkájában is csak nemrégen vett részt. Csoóri bemutatta és arra kért bennünket, hallgassuk meg. Máig emlékszem beszéde fő gondolataira. Változások vannak, lesznek az országban, de Közép- Európában is. Az európai politika pártok három csoportba sorolhatók. Vannak szociáldemokrata, liberális és kereszténydemokrata ideológiát képviselő pártok. Ma hazánkban is alakulóban van a többpártrendszer és tapasztalható, hogy két ideológia határozottan képviselethez jutott, a szociáldemokráciát az erős MSZP és az alakuló SZDP, a liberalizmust az SZDSZ és a FIDESZ képviseli. A kereszténydemokrácia képviselőjének az 1949 után most újjászerveződő, de nem erős KDNP tekinti magát. Az MDF népi mozgalomként elvileg e csoporthoz tartozik, de nem eléggé határozott e tárgyban. Úgy véli, e mozgalomnak is vállaltan „középutas” keresztény néppárttá kell szerveznie magát, hogy egyértelmű legyen a helye az európai és a hazai politikai életben.
Úgy emlékszem, csak elég gyér tapsot kapott körünkben Antall, de az vezetőségben voltak olyan politikusok, akik egyetértettek vele – így tekintélyes Csoóri Sándor és mindenekelőtt Szabad György.
Még néhány hónap telt el és az MDF első Országos Gyűlése, 1989. október 21.-én Antallt Józsefet – mint az elnökség egyetlen jelöltjét - választotta meg a párt első elnökének. A háttérben óriási munkát végezve elérte, hogy az MDF egységes arculatú, a kereszténydemokrata, a nemzeti liberális és népi nemzeti értékeket képviselő párttá vált.
Bár talán nem illik egy ünnepi megemlékezéshez, de néhány régi, hasonló gondolkodású barátom ma is azt az elterjedt nézetét fejezi ki, hogy Antall – kinek tehetségét elismerik – az eredeti népi-nemzeti elkötelezettségű és programú MDF „árulója” volt, aki az "alapító atyák" által megálmodott radikális, harmadik utas össztársadalmi szerveződést tévútra vezetve, helytelen, liberális irányba terelte és mérsékelt jobboldali-nemzeti párttá silányította. Aki azonban alaposan ismeri Antall elveit, nyilatkozatait és munkásságát, tudja, hogy ez teljesen hamis vádaskodás, melyet olyan személyek terjesztettek, akik nézeteikkel kisebbségbe, politikusi képességeikkel pedig alul maradtak a párton belüli – természetes –hatalmi vetélkedésben.
Országgyűlési beszédei tanúsítják, hogy Antall József mélységesen átérezte saját történelmi felelős-ségét a magyar alkotmányosság új korszakának kezdetén, egy szabad. független demokratikus állam politikai életének kialakításában Azt akarta, hogy az Országgyűlés az az otthon legyen, ahol a kormánypártok és az ellenzék egymást megbecsülve közösséget alkotnak. Felszólalásai kulcsszavai voltak a felelősség, a szolgálat, a lelki-ismeret, a bizalom, a kölcsönös megbecsülés, a versengve, vitatkozva megvalósuló együttműködés, a nemzeti szolidaritás, a tolerancia, az egyéni és nemzeti méltóság tisztelete. Eskütételekor vallotta: „Nemzeti mitológiánk szimbólumként a mártírsors, a megváltás tudata kell hogy legyen egy miniszterelnök útravalója.” Ezeket a magasztos elveket vallotta és a betegség dacára vállalt küldetést teljesítette miniszterelnökként – haláláig. Ezért is emlékezhetünk rá ma is úgy, mint nemzetünk egyik leginkább tiszteletreméltó kormányfőjére.
Dr. Pálmány Béla
az Országgyűlés Irattárának és Levéltárának volt vezetője
