close

Hírek

Meghívó

Antall József születésének 93. évfordulója alkalmából rendezett

Emlékestre


Megemlékezést tart:

 Prof. Dr. Habil. Szalály Sándor, Dsc

a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója

 

 Pálfy G. István

újságíró, irodalomtörténész

 

Házigazda:

Csáky András

 

Időpont: 2025. április 11., 17.30 

Helyszín: Ceglédi Városháza Díszterme
(Cegléd, Kossuth tér 1.)

bezár

Antall József Baráti Társaság

"jól látta és értékelte az Oroszországgal való együttműködés jelentőségét Magyarország számára...Ő volt az első államférfi, aki az augusztusi puccs idején telefonált Jelcinnek, és a szolidaritását fejezte ki. (Ivan Aboimov)"

előző következő
Kommentár Megemlékező beszédek Koszorúzás id. Antall József (40) Mozaikok id. Antall József /1896 – 1974 / életéből
  • Antall József
    • A család története
    • id. Antall József
    • Antall József élete
    • Tételes biográfia
    • Politikai eszmerendszere
  • Emlékezet
    • Temetés
    • Emlékhelyek
  • Archívum
    • Beszédek
    • Parlamenti beszédek
    • Interjúk
    • Politikai írások
    • Tanulmányok
  • Kommentár
    • Megemlékező beszédek
    • Interjúk
    • Írások, esszék, tanulmányok
    • Könyvek
    • Videók
  • Antall József Baráti Társaság
    • Adatok, dokumentumok
    • Modell és Valóság előadássorozat
    • Vendégeink voltak
    • Biztonsági intézkedéseink
    • Tagjaink voltak
    • Hír archívum
  • Adományozói felkérés
  • Kapcsolat

Honlapunk fejlesztését támogatta:

Alapítvány a Közjóért

 

 

 

 

 

Mozaikok id. Antall József /1896 – 1974 / életéből

Id. Antal József /1896-1974/ a második világháború évei alatt a magyar földre menekült üldözöttek /lengyel menekültek, erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarok, délszlávok, francia, olasz menekült hadifoglyok, jelentős számú, német megszállta területekről érkezett zsidók, szovjet foglyok/ legendás védelmezője lett, aki a sok tízezer menekült ellátását, jogvédelmét szervezte meg kormány- megbízottként, a BM IX. osztályának vezetőjeként. 1945 után kisgazdapárti politikusként újjáépítési miniszteri posztot töltött be Tildy Zoltán, később pedig Nagy Ferenc kormányában. Az 1940-es évek végétől – kényszerűen – több mint két évtizeden át visszavonultan élt. Azonban politikai ellenfelei is elismerték mindazt, amit annak idején a menekültekért tett. Amiért aztán 1944 tavaszától megjárta a Gestapó börtöneit, amiért 1945 után magas magyar, lengyel kitüntetéseket kapott, amiért Izraelben – halála után – „A népek jámbora” elismerést kapott, és amiért százezrek gondoltak rá később, mint megmentőjükre.

 

Antall József élet és a lengyel menekültügy

Antall József l896. március 28-án született a dunántúli Somló-hegy alján fekvő Orosziban. Középiskoláit a pesti piarista gimnáziumban végezte, közben Lőcsén is járt középiskolában, elsősorban a német nyelv elsajátítása végett. Érettségi vizsgáinak letétele után az I. világháború frontjára került, korán orosz fogságba esett. Az orosz fogságból való visszatérése után jogi tanulmányokat végzett, majd köztisztviselői pályára lépett. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumban, a Pénzügyminisztériumban, a Népjóléti Minisztériumban szolgált, ennek beolvasztása után a Belügyminisztérium munkatársa lett /1932/, ahol elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott. Részt vett az Egri /Magyar/ Norma néven ismert szociális modell kidolgozásában, amely a korabeli szegénygondozást valódi szociálpolitikává átalakító programnak minősült E feladatkörben találkozott először menekültekkel: az első világháború után az elcsatolt területekről jelentős számú magyar létszámok jelentek meg folyamatosan Magyarországon, akikről nemcsak ellátási szempontból, de az élet minden vonatkozásában /iskolázás, művelődés, munkahelyteremtés, letelepítés, stb./ gondoskodni kellett. Az szociális szervezőmunka mellett az előbbi feladatkör lett hivatali munkájának gerince, ahol olyan tapasztalatokat és szervezési gyakorlatot szerzett, hogy a bécsi döntés után visszakerült Kárpátalja /l939/ egyik kormánybiztosa lett. Feladata lett nemcsak a helyi adminisztrációk megszervezése, hanem szociálpolitika kereteinek megteremtése is.

1939. szeptember l-én kitört német-lengyel, majd szeptember l7-én lengyel-szovjet konfliktussá is szélesedő háborúban Magyarország – éppen az évszázados magyar-lengyel barátságra hivatkozva – nem kívánt bekapcsolódni, viszont felkészült a lengyel menekültek fogadására. A genfi egyezmények /1864, 1908, 1929 / csak a katonai személyekre vonatkoztak, de a háborús körzetből érkező menekültek jelentős része civil személy lett. Ezekről másképpen kellett gondoskodni, hasonlóan az erdélyi, délvidéki, felvidéki magyarokhoz, teljes élet lehetőségét /iskolázás, művelődés, munkalehetőség, stb./ kellett megteremteni. A Teleki-kormány a lengyel menekültügyet szociális kérdéssé is nyilvánította, gondozásukat – a katonák esetében ezt a Honvédelmi Minisztérium biztosította – a BM IX. szociális osztályának feladatkörébe utalta. Az osztály élén Antall József áll, aki – együttműködve lengyel emigráció szervezeteivel – megszervezte a menekülttáborokban az oktatatást, a szociális gondozást, a betegellátást, stb. Tudomásul vette, hogy a lengyelek tovább akarnak menni, a francia földön szerveződő hadsereghez és kormányhoz akartak csatlakozni. Segítette az evakuációt, a lengyelek „földalatti ellenállását”, később a lengyel emigrációs kormány és a magyarországi lengyel emigráció kapcsolatát, a hazai ellenállással való kontaktusukat. Kezdeményezte a lengyel polgári érdekvédelmi szervezetek kialakítását, a lengyel jog- és érdekvédelmének biztosítását.

A menekültügy jelentős területét képezték a menekült zsidók gondozása, hiszen ők már 1938-tól érkeztek folyamatosan, de Lengyelország német megszállása után más jelleget öltött a kérdés: addig átmeneti problémát jelentett, hiszen az osztrák, cseh és más nyugati országból érkezett zsidók rövid időn belül valamelyik harmadik államba távoztak. Ezzel szemben a lengyel zsidóknak nehéz volt evakuálni, hiszen 1940-től a többségük már gettókból érkeztek. Így a zsidó táborokat, iskolákat, árvaházakat „titkosítani” kellett. Ilyen volt a váci titkos lengyel zsidó árvahazás és iskola.

A másik nagyobb létszám a francia menekültek voltak, akik ausztriai fogoly és munkatáborokból szökött hadifogoly francia katonák voltak. Velük együtt érkeztek szovjetek, belgákat, hollandok, később Olaszország kapitulációja után a Balkánon német fogságba ejtett olasz katonák. A menekültügy egyik jelentős vonatkozása a munkalehetőség biztosítása lett, amely nemcsak az ellátási költségeket csökkentette, de a menekültek egyéni életszínvonalának emelése mellett a német felderítő és hírszerző szolgálatok szeme elől is „kivonta” őket.

A menekültügy kiemelkedő területe a lengyel iskolahálózat lett, amely az elemi oktatástól az egyetemi tanulmányokig biztosította a lengyel anyanyelvű oktatást, a fiatalok szakszerű gondozását. Balatonboglár, a lengyel iskolák egyedülálló teljesítménye a magyar menekültgondozásnak, még a nyugati szövetséges államok területére került lengyel menekült fiataloknak sem tudták az előbbi lehetőséget nyújtani.

A magyar menekültgondozás valóban egyedülálló volt a megszállt és egész Európa területén, méltán vívta ki a németek rosszallását, Antall József iránti bizalmatlanságot.

1944. március l9.  után a megszálló német hatóságok azonnal felszámolták, illetve felszámoltatták a magyarországi lengyel menekültügy minden formáját, id. Antall Józsefet letartoztatták, életét veszély fenyegette. 1944 augusztusában szabadult / a magyar kormánynak Berlinnel történt tárgyalásainak következményeként/, amikor bizonyos számú magyar politikai foglyot hivatalosan szabadon engedtek. A hivatalát természetesen nem kapta vissza, de megmenekült a biztos haláltól.

 Tevékenységért l945-ben megkapta az újjáalakult lengyel állam legmagasabb kitüntetését, a Lengyel érdemrend tiszti kereszt parancsnoki fokozatát.

1945 tavaszától a Kisgazdapárt /l930-as évektől volt tagja e pártnak/ képviselője államtitkári rangban az Ideiglenes kormány Újjáépítési Minisztériumában, amely tisztséget megtartotta a Tildy- kormányban. Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után a kormány élére Nagy Ferenc, az addigi újjáépítési miniszter került, a helyébe viszont Antall Józsefet nevezte ki a köztársasági elnök. E tárca az egész magyar gazdaság újjáépítésén dolgozott, különböző segélyprogramok igénybevételével indította be a gazdaság, az ipar, az újjáépítés területeit.  Ennek ellensúlyozására hívta életre az MKP a Gazdasági Főtanácsot, majd fokozatosan kiszorították – szovjet segítséggel – a polgári kormányból a polgári erőket, szétverették a polgári pártokat, majd a párizsi békeszerződés után – mivel biztossá vált nemzetközi szerződéssel is Magyarország szovjet megszállása – gyors iramban felszámolták a polgári demokratikus formákat. Antall József 1946 őszéig maradt miniszteri hivatalában, de ekkor a Kisgazdapárt vezetőségének határozata értelmében – mivel a párt összes prominens vezetője állami és kormányzati tisztségben volt és az újjáépítési tárca fokozatosan háttérbe szorult – Antall Józsefet visszahívta pártigazgatónak, a Kisgazdapárt gyakorlati vezetője lett. Az l947. évi választással ismét képviselő lett, ezt megtartotta az l949. évi választásokon is, de ekkor már néma szereplője volt a magyar politikai életnek, a Kisgazdapárt mozgásterét erősen korlátozták. Az 1950-es évek elejétől már nyugdíjas volt, visszavonultan élt Budapesten és szülőfalujában. A második világháborús érdemeiért kapott külföldi kitüntetések és elismerések védték meg a kitelepítéstől, egy esetleges koncepciós pertől. Ettől függetlenül bizalmatlan volt vele a rendszer, állandó megfigyelés alatt tartották, amit bizonyít az 1990-es években előkerült megfigyelési dossziéja is.

1956 októberének végén tért vissza Budapestre Somlóról, bekapcsolódott a Kisgazdapárt újjászervezésébe, a Nagy Imre kormány őt szerette volna annak a delegációnak az élére állítani, amely Varsóban tárgyalt volna – úgy 1956. november közepén – a szovjet kormány delegációjával Magyarországnak a KGST és a Varsói Államok Katonai Szövetségéből történő kilépés feltételeiről és részleteiről. Erre nem került sor, maradt a belső politikai emigráció.

1974 júliusában halt meg Budapesten.

Polonia semper fidelis - áll síremlékén.

Kapronczay Károly

Az Antall József Baráti Társaság oldalain található tartalmak letölthetőek, felhasználhatóak, harmadik fél számára továbbíthatóak a forrás és az elérés feltüntetésével.

webdesign, honlap készítés, weblap készítés,
        arculattervezés, szoftverfejlesztés, grafika, ügyviteli rendszer, hosting