Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2025. május 11.
Ezen a napon történt:
-
Dunántúli koalíciós konferencia (Siófok)
1991. május 11. -
Találkozó a bukovinai székelyekkel (Érd)
1991. május 11. -
Országgyűlési felszólalás
1993. május 11.
Kereszténydemokrata hagyomány (I./1.)
2009. október 29-én tartotta Modell és valóság – Az Antall-kormány hivatalba lépésének 20. évfordulóján című konferenciasorozatának nyitóelőadását az Antall József Baráti Társaság. Az első alkalom Az európai kereszténydemokrata hagyomány szerepe Antall József és kormányának politikai hitvallásában címmel került megrendezésre a budapesti HÁLÓ Klubban.
Dr. Marinovich Endre, az Antall József Baráti Társaság elnöke köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy 1994-es megalakulása után a Társaság revitalizálódott, és jelen rendezvény, valamint a több mint félszáz résztvevő is azt mutatja, komoly munka vette kezdetét.
A Modell és valóság előadássorozat az Antall-kormány 20 éves felállásának apropóján az antallizmusról, és annak alappilléreiről, a keresztény és nemzeti liberalizmusról, a népnemzeti hagyatékról, a határokon túli magyarság iránti felelősségtudatról, az euroatlantizmusról és a szociális piacgazdaságról fognak szólni – zárta bevezetőjét Marinovich Endre.
Az est első előadójaként Dr. Erdődy Gábor történész, idén januárban leköszönt vatikáni nagykövet a kereszténydemokrácia történetéről tartott tömör, de igen informatív és érdekfeszítő előadást. Az Antall József Baráti Társaság alelnöke, Antall József miniszterelnöksége idején bonni nagykövet (1992-1996) a kereszténydemokrácia történetét 1791-ig, a szó első – bár akkor még más értelemben használt – megjelenéséig vezette vissza. A kereszténydemokrácia később, elszakadva a francia alkotmányozó nemzetgyűlésen megfogalmazott, a pusztán a hierarchikus egyházrenddel szembeni állásponttól, a 19. század első felében különböző szálakon és értelmezésekben fejlődött tovább. Antall József kereszténydemokrácia-felfogása liberális gyökerű, melynek hazai képviselője az az Eötvös József volt, akinek eszmerendszerével a későbbi miniszterelnök oly’ sokat foglalkozott. Eötvös József a liberális katolicizmus zászlóvivőjeként európai mércével is kiemelkedő munkát végzett a kereszténység polgári társadalomba való beilleszkedéséért. Mint vallotta: a liberális szabadság és a kereszténység bizony összeegyeztethető.
Erdődy a kereszténydemokrácia nagy fordulópontjának nevezte XIII. Leó Rerum Novarum enciklikáját, amely a keresztényszocializmus teoretikus megfogalmazása mellett azt is jelentette, hogy a katolicizmus hivatalosan is „csatlakozik” a polgári társadalomhoz.
A Rerum Novarum Magyarországon is óriási hatást váltott ki – hangsúlyozta Dr. Erdődy Gábor –, hiszen már a 19. század legvégén alakult olyan párt, amely a keresztényszocializmusért szállt síkra – osztrák mintára azonban antikapitalista éllel. A 20. század első felének jelentős konzervatív keresztényei (Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor) mellett Barankovich István az 1947-es kereszténydemokrata választási program felállításával elévülhetetlen érdemeket szerzett, hiszen először készült el a magyar kereszténydemokrácia átfogó megalapozása.
Antall József kereszténydemokrácia-felfogása egyaránt táplálkozott a nagy nyugati államférfiak, nevezetesen Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide De Gasperi által megfogalmazott alaptételekből (szélsőségek elutasítása, szociális igazságosság, családcentrikusság, szolidaritás) és a Barankovich lefektette kereszténydemokrata programból (emberi szabadságjogok, keresztény állam, szabadság és egyenlőség, népi önkormányzatok) – zárta előadását Dr. Erdődy Gábor.
A konferencia második felszólalója, Dr. Oberfrank Ferenc az antalli szintézist helyezte előadása középpontjába. Az Antall-kormányban államtitkárként dolgozó kutatóorvos szerint ez azt jelenti, hogy Antall József eszmerendszerében éppúgy, mint a mindennapi munkában – nem doktríner módon – kitűnően összefoglalta a különböző értékrendeket, ezáltal egyszemélyben hitelesen meg tudta személyesíteni a néppárti MDF-et. Antall Józsefet mindenekfelett a mély erkölcsi indíttatás és a történeti távlat vezérelte, ezek pedig egy államférfi ismérvei – hangsúlyozta Dr. Oberfrank Ferenc. Ez a hangnem a napi politikában is éreztette hatását, külföldön például a magyar érdekek képviselete a külügyben dolgozók számára egyértelmű volt.
Antall József integráló személyiség tudott lenni a külpolitikában és a belpolitikában egyaránt. Az antalli szintézis azonban nem korlátozódik csupán a kereszténydemokráciára: Antall József szilárd jelleme mellett a mindennapok rugalmasságával is bírt – aránytévesztések nélkül, minden területen. Kivételes tehetségére egész Európa ráeszmélt.
Hagyatékát nem csak miniszterelnöksége során, de előtte is ápolta: a ’80-as években buzgón harcolt a Piarista Diákszövetség megszervezéséért, amely a mai napig sikeresen létezik, köszönhetően Antall József álhatatos munkájának – fejezte be előadását Dr. Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség elnöke.
