Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
2023. március 24.
Ezen a napon történt:
-
Európai Református Nagygyűlés
1992. március 24.
Magyar EU-elnökség előzményei (II./4.)
Az a célunk, hogy a magyar EU-elnökség kapcsán olyan vélemény alakuljon ki hazánkról, mely szerint Magyarország komolyan, tisztességesen és megfelelő szakmai színvonalon látta el a feladatát – jelentette ki Martonyi János az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság A magyar EU-elnökség előzményei és lehetőségei című csütörtök esti rendezvényén. A külügyminiszter hangsúlyozta: bármi történjék, nem fogják hagyni magukat eltéríteni az elnöki feladatok teljesítésétől.
Mi az, amit sikerült elérnünk, mi az, amit nem a fontos célkitűzések közül a két hónapja tartó magyar uniós elnökség során, és mi vár ránk a következő négy hónapban – tették fel a kérdést Martonyi János külügyminiszternek. A politikus ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a soros elnökséget betöltő ország elsődleges feladata, hogy azt tegye, amit az európai integráció menetrendje követel. A tanácsok által megkezdett munkát tehát folytatni kell, hiszen az folyamatosan zajlik a hathavonta változó elnökség mellett is – tette hozzá.
Mint mondta, az uniós elnöki poszt egy nagyon fontos szerep, és az Orbán-kabinet kormányra kerülésekor elkezdték kidolgozni, hogy a magyar elnökség során mire szeretnék helyezni a hangsúlyt. Már akkor is világos volt, hogy az abszolút legfontosabb kérdés a gazdaságpolitika lesz – hangsúlyozta Martonyi János –, hiszen olyan problémákkal kell szembenézni, mint a válság, az euró helyzete, valamint az egyes országok súlyosbodó körülményei. A lényeg pedig, hogy arra keressék a választ, hogyan lehet az országok gazdaságpolitikáját jobban koordinálni: a költségvetési politikát, valamint a makrogazdasági egyensúllyal kapcsolatos kérdéseket – fűzte hozzá. A külügyminiszter szerint a magyar uniós elnökség sikerességének egyik mércéje pontosan az lesz, hogy hogyan sikerült megteremteni a költségvetési és gazdasági koordinációt. Ehhez a tagállamok közti megegyezésre van szükség, amin jelenleg is dolgoznak – tette hozzá.
Martonyi János kifejtette továbbá, hogy a nyilvánvaló célok mellett nagyon fontos az is, hogy hazánk milyen kérdésköröket állít az uniós politika középpontjába. Mivel hazánk egy erős európai integrációban érdekelt, ezért prioritásként három erős politikát jelölt meg: a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát, valamint a kialakítandó közös energiapolitikát. Ezek a kérdések hazánk számára nagyon jelentősek, „alapvető érdekek” – hangsúlyozta Martonyi. Nem mindegy, hogy a kohéziós, illetve az agrárpolitika területén mekkora pénzügyi források állnak majd hazánk rendelkezésére – vélte a külügyminiszter –, de ezzel együtt az Európai Unió egészében is indokolt kiemelt figyelmet szentelni nekik. Nyilvánvaló, hogy hazánk érdeke az, hogy a tárgyalások olyan eredménnyel záruljanak, hogy ezek a politikák továbbra is nagy hangsúlyt kapjanak az uniós politikában – magyarázta, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben már két hónap elteltével le lehet vonni valamiféle következtetéseket.
Martonyi János az energiapolitikáról elmondta: hazánk egy egységes,
integrált energiapiacban érdekelt. Az a cél, hogy biztonságossá tegyük az energiaellátásunkat, melynek feltétele az egységes energiapiac, amihez megfelelő infrastrukturális rendszerre van szükség. Ennek megvalósulása érdekében február 4-én az Európai Tanács ülésén kimondták azt, hogy 2014-re létre kell hozni az egységes integrált energiapiacot. Leszögezték továbbá, hogy 2015-re meg kell szüntetni minden izolált helyzetet, azaz nem lehet olyan, hogy valamely ország el van szigetelve ettől az egységes integrált piactól és az onnan jövő ellátástól.
A kohéziós politika kapcsán a külügyminiszter kiemelte, hogy hétfőn az Általános Ügyek Tanácsa úgynevezett következtetést fogadott el, amelyből látszik, hogy ez a politika továbbra is erős marad. Az agrárpolitika kérdésében a tagállamok miniszterei március 17-én fogadnak el következtetéseket – ismertette Martonyi. Ezeken a területeken tehát „nem állunk rosszul” – összegezte az elmondottakat a külügyminiszter, majd hozzáfűzte, kihívások természetesen vannak: ilyen a schengeni rendszer kiterjesztése vagy a magyar belpolitikai gyökerű témák.
Martonyi János hangsúlyozta: az elnökségnek mindig van olyan része, amelyre nem lehet felkészülni,ilyenek a Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában történtek. Mint mondta, ezek az események meglepetésként hatottak több európai diplomáciára, és a kérdés abszolút napirenden van a politikában. Tagadhatatlan, hogy ami ezekben az országokban történni fog a jövőben, az az egész világ, ezen belül Európa helyzetére is hatással lesz – vélte Martonyi, hozzátéve, hogy valószínűleg egy új helyzet fog létrejönni, amely országonként különböző lesz. A jelenleg zajló események kapcsán az unióra, ezen belül a magyar elnökségre többféle koordináló szerep hárul – mondta a politikus –, ilyen a menekültügy vagy az evakuáció, illetve a gazdasági-kereskedelmi segítségnyújtás.
Martonyi János zárásként kijelentette: a magyar uniós elnökség kapcsán sosem készültek nagy „show-ra”. A cél az volt, hogy kialakuljon egy olyan vélemény, hogy hazánk komolyan vette a feladatát, és ennek megfelelően tisztességes, szakmai színvonalon, elkötelezetten végezte azt, ezzel is bizonyítva, hogy Magyarország egy értékelven működő állam, és megfelelő közigazgatási, szakmai és általános kultúrával rendelkezik. A külügyminiszter a hátralévő négy hónap kapcsán úgy fogalmazott: „nem fogjuk hagyni magunkat eltéríteni az elnöki feladatok teljesítésétől, bármi történjék”.
Pálffy Renáta
Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2011. február 25-én.
