Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Juhász Judit beszéde
Antall Józsefre, a történelemben példa nélkül álló, bármiféle elméleti koncepció, modell vagy tapasztalat tanulsága nélkül lezajlott békés rendszerváltoztatás vezetőjére emlékezünk. Nemcsak Magyarország, de az egész kelet-közép-európai térség, a szovjet blokkból kiszakadt országok történelmi átalakulásának motorja volt Antall József. Hazánk függetlenségének, nemzeti szuverenitásának elnyerése és az alkotmányos jogállam megteremtése az ő miniszterelnöki tevékenységéhez kötődik, morális tartása és emberi magatartása a kivételes történelmi személyiségek sorába emelte.
A megszámlálhatatlanul sok és rendkívül nehéz kül- és belpolitikai, gazdasági, pénzügyi, privatizációs feladat megoldása közepette a kormányfő pontosan tudta, hogy a társadalmi berendezkedés átalakítása nem sikerülhet az emberek erkölcsi és belső világának megváltoztatása nélkül. A hatalmas államadósság törlesztése s a legjobb törvények sem eredményezhetnek valódi átalakulást, ha nincsenek eszményeink, ha nem találunk önmagunkra, ha hiányzik belőlünk a valódi szolidaritás, az áldozatvállalás, az odaadás a közösség iránt.
Antall József 1991. októberében elvállalta a KÉSZ első kongresszusának fővédnöki tisztét, s egyben a megnyitó beszéd elmondását is. Arról szólt, hogy negyven én immorális vezetése után mi a keresztények feladata. Arról, hogy a kollektivizmus minden árnyalata milyen messze van a kereszténységtől. S arról, hogy a szeretet „csak más ember irányában érvényesülhet, mert ha a szeretet nem másért van, hanem önmagunkért, akkor csak egoizmus. Ez az értékrend, amely a szeretetre épül, nem elavult, hanem az ezredforduló legnagyobb feladata, küldetése nagyobb, mint bármikor a történelemben.” Majd így zárta szavait: “számunkra Európa és a kereszténység nem egy 20. századi politikai program, hanem egyszerűen az ezeréves magyar történelem.”
Antall Józsefet 1956-1989 között az államvédelmi hatóságok megszakítás nélkül figyeltették.
Harminc besúgó jelentette minden lépését, körülbelül 100 belügyi munkatárs foglalkozott vele, s dolgozta fel a jelentéseket. Ő ezt tudta és elviselte lelki torzulás nélkül. Független szellem volt és a szeretetre való képességét mindvégig, a legellenségesebb politikai és médiaviszonyok között is megőrizte. Példát mutatott a politikai kultúra elvárható gyakorlatáról, nem ismerte az ellenfél politikai, erkölcsi megsemmisítésére törekvő színvonaltalanságot. Az 1993. évi nagyköveti konferenciára írott levél külpolitikai céljainak utolsó összefoglalása volt.
Leszögezte, hogy az alapvezető nemzeti, stratégiai kérdésekben mindig legyen egyetértés a pártok, a kormány és az ellenzék között. Tűrhetetlennek nevezte, ha bármelyik oldalon önző pártcélokat szolgáló kijelentésekkel gyöngítik a magyar pozíciókat az ország legkényesebb ügyeiben.
Bolberitz Pál atya, akire néhai miniszterelnökünk rábízta a nemzetnek szóló üzenetét - „keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője” - pontos mondatban összegezte Antall József felfogását: a maradandó erkölcsi rendet magasabb rendűnek tekintette a politikai erkölcsnél.
Itt, első köztéri szobrának talapzatán is olvashatjuk az immár húsz esztendeje meghirdetett történelmi szándékot: Lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Születésnapján ne az ellenfelek indulataira gondoljunk, inkább idézzük fel az anyaországon túl élők érzéseit: Tőkés László például az evangéliumi Igéhez hasonló erejűnek nevezte ezt a mondatot.
Duray Miklós így méltatta:„az igazi korszakváltást Antall József szavai jelentették, amikor kimondta a leginkább szomjazott titkot, amiről több mint negyven éven át szigorúan tilos volt szót ejteni. Az államhatárokkal szétszabdalt nemzet együttgondolkodása, újrateremtésének, a magyar lelkek valóságos újratalálkozásának, a nemzet összetartozásának kezdetét meghirdető mondatot.”
Sütő András szinte folytatva Duray szavait: „Mondotta ezt ő higgadtan, politikai felelősséggel, hátsó szándék nélkül, - a világos szavak értelmében bízva, mások értelmében is bízva tehát…”
Antall József politikai felfogása korszerű és aktuális. Magatartása és embersége nemzeti örökségünk. Rajtunk múlik, hogy ebből az örökségből mennyit őrzünk meg és adunk tovább utódainknak.
Mány, 2011. április 9.
Juhász Judit
