Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Túró Rudi és szépségkirálynő választás
Kuturális térhódítás a politikai átmenetben
Meghívott beszélgetőtárs:
Tóth Eszter Zsófia,
történész, társadalomkutató, a Milton Egyetem oktatója, a Mediaworks főmunkatársa,
a "Csemege ajándékkosár. Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban" c. könyv társszerzője
Moderátor:
Lesti Árpád,
politológus, Forum Politicum
Előadások a rendszerváltozás alkalmából
Modell és Valóság sorozat, XIII. évad 3. rendezvény
Időpont: 2025. január 16., 18.00
Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4
(1052 Budapest, Semmelweis utca 4.)
Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tölgyessy Péter hatásos szónoklatot tartott. (Derültség.) Érzelmekben gazdagon, a politikai racionalitás kérdésében bizonyos mértékig - azt hiszem - irreálisan, de mindez semmi ahhoz képest, hogy az interpellációja ennyi (felmutatja a papírlapot; derültség) amit írásban megkaptam, amelyikben a legrövidebben és a legáltalánosabban fejti ki csak kérdéseit. Ennek ellenére igyekszem válaszolni, a válaszban kitérek egy-két olyan kérdésre, amelyiket őszintén szólva nevetségesnek tartok.
Az egyik ilyen a sajtó szabadsága. Ameddig a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig mi magyar demokraták - hogy én is használjam úgy, ahogy szokták: szabad demokraták -, a magyar demokraták és koalíciós partnereink nagyon nyugodtak lehetnek, mert Magyarországon teljes sajtószabadság van, mert ha nincsen teljes sajtószabadság, és ha az nem szabad, ami a sajtóban elhangzik, akkor ebben a Parlamentben sincs szabadság, és akkor Tölgyessy Péter is itt valami súlyos kényszer és súlyos fenyegetettség közepette mondta el ezt a beszédet. (Derültség és erőteljes taps jobbról.)
A másik: azt mondta Tölgyessy Péter, hogy nincs sajtószabadság, és kérdezzük meg a MUOSZ-t.
Kérem, nyugodtan megkérdezhetjük a MUOSZ-t. De egy fordulattal, mert szereti a nyugati parlamenti példákat: egyszer a szakszervezetekkel kapcsolatban Churchill is kérte Attlee-től a védelmet, és utána bejelentette, hogy a kőműves szakszervezetbe azért belépett, hogy kérhesse a védelmét. Nekem nem kell belépni, régóta tagja vagyok a MUOSZ-nak, ennek következtében MUOSZ-tagként megnyugtatom Tölgyessy Pétert (derültség, taps a jobb oldalon) hogy a széles tagsága az újságíró-társadalomnak arról meg van győződve, hogy sajtószabadság van.
Ennél sokkal súlyosabb probléma, és ebben az újságírók jövőjét illetően lehetnek aggályaink, és valóban gondolkodni kell, és a szakmának össze kell fognia átgondoltan, a közvélemény érdekében is, és saját érdekében, mert bizony sok lapot fenyegethet egyszerűen a piac törvényei szerint veszély, nem fogja bírni az ország azt a sok sajtóterméket, ami most még megjelenik, a versenyben el fognak hullani.
Ez okoz az újságíró-társadalomban bizonytalanságot, és bizony ezzel foglalkozniok kell, mert valóban fenyegetettség érzése jelentkezhet. De nem azért, mert itt a sajtószabadságot kérdőjelezi meg valaki, hanem azért, mert kérdés, hogy fenn tudnak-e maradni lapjaink, és mindenkinek meglesz-e azok közül a helye, akik ma tömegesen a sajtóban helyezkedtek el.
Mindehhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy mi más egy olyan kijelentés, hogy a Kormány első száz napja után az ország erkölcsi, gazdasági és társadalmi állapota rosszabb, mint a választások napján volt. Kérem, ez egy egyszerű kijelentés, ilyet bárki mondhat. Honnan veszi, hogy az ország erkölcsi állapota most e száz nap alatt rosszabb? Ady Endrére gondol, hogy a nyár nagy kerítő? (Derültség, taps.) Miért? Miért lenne? A nyár következtében? Miért lenne erkölcsi állapota most rosszabb az országnak, mint három hónappal ezelőtt! (Derültség, taps.)
Én úgy gondolom, hogy a nagyon is sajnálatos választási küzdelem időszakában, aminek számos megnyilvánulásával - ami részben nem csak etika, de etikett kérdése is - elhangzottak olyan kijelentések, olyan megjegyzések, amikkel nagyon sokan nem értettünk egyet. Remélem, Tölgyessy Péter sem.
Én úgy látom, hogy most ebben a választási harcban kevesebb a személyeskedés, és nyugodtan mondhatom, hogy a politikai kultúra és a politikai erkölcs javult ebben az időszakban. És ezt már a parlamentarizmus eredményének kell tekintenünk.
Egyéb vonatkozásokban ilyen megállapítások sehova nem vezetnek. Vagy vegyük az ország pénzügyi helyzetét.
Április végén, Tölgyessy Péter éppúgy tudja, hogy Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. És ez megfordult, és ma ennél sokkal jobb helyzetben vagyunk, s megindultunk egy úton, ami éppen a bizalom következménye.
Persze, hogy súlyos gazdasági állapotban van az ország, sohasem tagadtuk. Nem felel meg a valóságnak, hogy mi nem mondtuk meg azt, hogy Magyarország súlyos állapotban van. Amikor mi egy programról beszéltünk, amelyiket lehet minősíteni, akkor is egy hároméves program, illetve egy kormányzati periódus időszakáról beszéltünk, nem pedig az első hónapokról. Úgyhogy eleve mint módszert, hogy ilyen kijelentéseket tenni, ebben a formában nem tartom indokoltnak, nem tartom helyesnek. Éppen ezért ennek semmiképpen nem lehet eredménye, nem lehet haszna, sőt nyugodtan mondhatom, hogy árt az ország iránti bizalomnak, ha mi ilyen kijelentéseket túlzottan komolyan vennénk.
Az új Parlament és a Kormány rendezett körülmények között valósította meg a rendszerváltozást az állami élet csúcsain. A nemzeti egyetértés jegyében a Parlament közös elhatározással - a koalíciós pártokat beleértve - választotta meg a köztársasági elnököt, pedig egy népszavazási kezdeményezés következtében még belpolitikai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez olyan teljesítménye a magyar társadalom egészének, amire büszkék lehetünk. Külföldi partnereink is elismeréssel szóltak a magyar nemzet érettségéről. Azt is mondhatom, hogy valamennyi pártnak szerepe van abban, hogy mi ma itt a Parlamentben - belső vitáink, nézeteltéréseink ellenére; pártpolitikai értelemben sokkal közelebb állunk a kialakult demokráciák pártstruktúráihoz, ehhez a szisztémához, mint szándékaink vagy mint más országok a korábbi kommunista országok közül.
Nem hiszem így, hogy az interpellációban foglalt helyzetértékelés megfelelően fejezi ki az ország politikai állapotát.
A választást követően a Kormány természetesen a saját kormányzati rendjét, a minisztériumok kialakítását, a tisztviselői kar megfelelő beállítását kellett, hogy elvégezze.
Ami az ország gazdasági állapotát illeti, a választás hetei óta fontos eredményeket tud felmutatni, a súlyos tehertételt jelentű újabb külső fejlemények ellenére. A tavasszal kiéleződő nemzetközi fizetési válságot sikerült elhárítani. Az új Kormány működésének eddigi szűk négy hónapja alatt folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték el magukat Magyarország mellett, és jelentkeztek. Az átszervezett kormányzat népszerűtlen intézkedéseket is vállalva, szigorúan őrködik a költségvetési és pénzügyi fegyelem megtartásán. A támogatások csökkentésére, az export növelésére, a világpiaci árak követésére irányuló politikánk élvezi a nemzetközi pénzvilág és üzleti élet támogatását.
Tölgyessy Péter nagyon helyesen felsorolta mindazokat az eseményeket, amelyek nyilvánvalóan nem lehettek májusban a kormányprogram részei, beleértve a Szovjetunió intézkedéseit, a KGST állapotát, az aszályt, a közel-keleti válságot és egyebeket, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben a helyzetben mit kell tennie a kormányzatnak.
A rövid távú gazdasági programmal kapcsolatban az első, az államigazgatás új szervezeti rendjét tűzte ki célul. A Kormány hivatalba lépését követő 120 napon belül elmondható: az új kormányzati munkamegosztás kialakult, a korszerű államigazgatás, a modern közszolgálat valódi létrejöttéhez természetesen hosszabb idő kell. A Kormány által elfogadott közszolgálati törvénytervezet már tartalmazza a további teendőket.
A program inflációellenes és vállalkozásélénkítő intézkedéseket irányoz elő. Az úgynevezett sorban állások csökkentésére a Kormány tett intézkedéseket, mint amilyen a társadalombiztosítással szembeni tartozások büntetőkamatának felemelése, a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalatok elleni csődeljárás kezdeményezése. De nem vagyunk elégedettek. A körbetartozások banki eszközökkel történő kiegyenlítéséig a bankrendszer - elsősorban technikai felszereltségi okokból ezidáig nem tudott eljutni, de a további új eszközök ezt felgyorsítják.
A vállalkozásösztönzés és a privatizációs célok terén is történt előrehaladás, noha nem annyi, mint amennyi szándékunkban állt. Bár a Kormány már július elején elfogadta a kereskedelem és vendéglátás előprivatizációs törvénytervezetét, az Országgyűlés túlterheltsége miatt erre csak a mai napon kerülhetett sor, hogy törvényként megszavazhatta. Nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés munkájának, a bizottság munkájának is benne kellett lennie. Ez sem a Kormányzat hibájának róható fel, nyilván még kevésbé a Parlamentnek, hanem egyszerűen a parlamentáris rendszer menetrendjéhez tartozik hozzá.
A Vagyonügynökség státusának rendezését ugyanúgy hosszú ideig késleltették az előttünk álló feladatok. Néhány napja azonban a nemrégen a Kormányzat alá helyezett Állami Vagyonügynökség bejelentette az első, rendkívül jelentős privatizációs programját, amelyet egymilliárd dolláros összegben határoznak meg.
Az előirányzatok közül továbbá létrejött a külföldi befektetők informálását célzó központ. A Kormány a nyáron költségvetési megtakarítási csomagot léptetett életbe. Felülvizsgálva az állami költségvetés állapotát, legutóbbi ülésén a Kormány döntött a lakossági devizatartás szabályai könnyítésének beterjesztéséről, valamint előkészítette az úgynevezett egzisztenciaalap, vagyis kedvezményes vállalkozási forrás megteremtését. Lezárult a vállalati tanácsok újraalakítása, a Kormány előterjesztésére a Parlament elfogadta a vállalati belső egységek kiválását megkönnyítő törvénymódosítást.
Nagy horderejű kérdésekben, mint a Bécs-Budapest Világkiállítás, a lakásgazdálkodás reformja, a vámrendszer módosítása, a szovjet csapatkivonás gazdasági és környezetvédelmi stb. ügye, - e fontos kérdésekben a munkálatok folynak, azok előrehaladásáról a parlamenti és a szakmai nyilvánosságot időről időre tájékoztatjuk. A Bécs-Budapest Világkiállítás előpályázatait a Kormánybiztos kiírta, folyik a kormányzati döntés előkészítése.
A program a Kormányzat által örökölt helyzet hiteles bemutatását is tartalmazza. E tanulmányok szintén a hónap végén, kezdve az első kötettel, meg fognak jelenni.
Végül az utolsó pont a hároméves gazdasági program kidolgozását ígérte, amire hivatkozik Tölgyessy Péter. A gazdasági programot a Kormány a mai soros ülésén megtárgyalta együttesen az általános programmal, s a mai rendkívüli Minisztertanács ezt jóváhagyta. Végleges megszerkesztése az elkövetkező két napon történik meg a módosító javaslatok beiktatásával, és a jövő hét közepére kinyomtatva el fog készülni az átfogó kormányprogram, amely tulajdonképpen mindazt tartalmazza, ami az elkövetkező hároméves időszakban munkánkat meghatározza, illetve amely alapján az egyes minisztériumok kidolgozzák részletes munkatervüket.
Az államigazgatás munkájának összefogása természetesen szintén része ennek. Úgy gondolom, mindez azt jelenti, hogy a Kormányzat ebben az időszakban végezte munkáját, figyelembe véve mindazt, amit előre nem számíthatott ki, beleértve azt a környezetet, amelyben élünk, beleértve az európai, a nemzetközi és a gazdasági környezetet és mindazt, amit kormányzati időszakunkban kellett megismerni.
Itt kívánok tájékoztatást adni még arról is, hogy a következő törvénytervezetek megvitatását kérjük az elkövetkező időszakban: a termőföld tulajdonjogi kérdéseinek rendezése, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, az árak megállapítása, az államháztartásról szóló törvény, az adózás rendjéről, az illetékekről szóló törvény, új csődtörvény, az alkalmazotti részvénytulajdonosi program törvényi kerete, valamint a privatizációs eljárásról szóló törvény, a helyi adók rendszerének és az önkormányzatok pénzügyi forrásainak szabályozása, energiapolitikai koncepció és ennek részeként a szénbányászat szerkezeti átalakítása, a külföldi befektetések szabályozására új befektetési törvényjavaslat -, hogy felsoroljam azokat, amelyeket a Kormányzat részben már átadott, részben pedig a közeljövőben tesz a Parlament asztalára.
Mindennél lényegesebb, amit el kívántam mondani, hogy a Kormány mai ülésén fogadta el a teljes átfogó kormányprogram szövegét, és ezt a jövő héten hozza nyilvánosságra. Ennek főbb elveiről ma, 11 órakor a kormányszóvivő és két államtitkár tartott a sajtó részére tájékoztatást.
E törvénytervezetek előkészítése, s az ezzel összefüggő munka - úgy gondolom - jelzi a Kormányzat tevékenységét, és jelzi egyben azt is, hogy rendkívül kedvezőtlen körülmények között, nyugodtan vállalva az összehasonlítást bármelyik volt szocialista országgal, bármelyik kormányzattal a szomszédaink közül, úgy vezettük az országot ebben az időszakban, hogy ma Magyarország fenn tudta tartani teljesítőképességét, fenn tudta tartani politikai stabilitását, és ilyen súlyos, válságos időszakban is azt hiszem - jövőt tudunk mutatni a magyar népnek. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy legalább másfél-két nehéz esztendő áll az átalakítás időszakában az ország előtt, amelyben összefogásra van szüksége az országnak, és főleg hitre és bizalomra ahhoz, hogy ezt együttesen végrehajthassuk.
Egyetlen kormány sem tud ilyen feladatot végrehajtani, és nem ilyen körülmények között, hogy ha nem nyer ehhez megfelelő támogatást! Én elmondtam ezt a választ az igen tisztelt képviselő úr kérdésére. Úgy gondolom, hogy maga a kérdés felvetése ebben a formában - és ezt nem a mai esetre mondom, hanem a jövőre vonatkozóan - nem tipikus interpellációs kérdés volt a képviselő úr részéről, ez sokkal inkább egy nagy és széles körű, általános parlamenti vitához lenne alkalmas.
A magam részéről nagyon egyetértenék azzal, hogy a magyar Országgyűlés átfogó vitákat tartson lehetőleg minden egy hétben vagy két hétben, legyen az külpolitika, pénzügy-, vagy fejlődéspolitika. Arra szakítsunk időt, mert sokkal több félreértést sokkal gyorsabban tudnánk eloszlatni, és azt hiszem, hogy az ország megnyugtatására is sokkal inkább szolgálnának az ilyen viták, mint nemegyszer azok, amelyek szükségesek ugyan, de amelyeket néha talán túlzott részletességgel is végzünk. Én azt kérem az Országgyűléstől, hogy a rövid tájékoztatást - a kérdéshez viszonyítva - a program elkészítését és a jövő heti kinyomtatását szíveskedjék tudomásul venni.
Biztos vagyok benne, hogy igen tisztelt képviselőtársam hivatalból nem fogadhatja el a válaszomat. Ennek ellenére úgy gondolom, a tisztelt Országgyűlés fontolja meg ebben a formában az interpellációra adott válaszom elfogadását. Köszönöm. (Nagy taps a jobb oldalon.)
(Forrás: www.mkogy.hu)