Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Túró Rudi és szépségkirálynő választás
Kuturális térhódítás a politikai átmenetben
Meghívott beszélgetőtárs:
Tóth Eszter Zsófia,
történész, társadalomkutató, a Milton Egyetem oktatója, a Mediaworks főmunkatársa,
a "Csemege ajándékkosár. Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban" c. könyv társszerzője
Moderátor:
Lesti Árpád,
politológus, Forum Politicum
Előadások a rendszerváltozás alkalmából
Modell és Valóság sorozat, XIII. évad 3. rendezvény
Időpont: 2025. január 16., 18.00
Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4
(1052 Budapest, Semmelweis utca 4.)
Honlapunk fejlesztését támogatta:
Alapítvány a Közjóért
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Említettem a törvényjavaslat elõterjesztésekor, hogy még lehet, hogy szót kérek. Nem kívántam megzavarni az eddigi tárgyalást, most sem azért teszem, de röviden szeretnék nyilatkozni, miután az Országgyûlés ilyen nagy többséggel elfogadta a Televízió, a Rádió elnökének, illetve a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának a kinevezésérõl az új törvényt. Szeretném, ha ez a törvény és ez a szavazás egyidejûleg véget vetne annak az áldatlan állapotnak, ami a sajtó és a politika között, ha úgy tetszik, az Országgyûlés és a sajtó, ha úgy tetszik, a Kormány és a sajtó között az elmúlt idõszakban folyt. Úgy gondolom, hogy közös nemzeti felelõssége az országnak, hogy milyen képet alkotnak rólunk, és milyen képet alkottatunk mi magunk rólunk. Úgy vélem, hogy az olyan lépések, amikor Magyarországon felelõs szervezetek külföldi segítséget, külföldi döntõbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetõsen furcsának tûnhetnek. Ha ezt egy "banánköztársaság" teszi - ahogy az egyik hírlapíró írta -, akkor meg lehet érteni. (Felkiáltás: Úgy van!) De hogy Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretû - nyugodtan mondhatom -, mint sehol jelenleg a világban, ott egy ilyen lépés kizárólagosan Magyarország külsõ képének a megrontását szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti. Kérdezem: volt-e egyetlen eljárás, mióta ez a Kormány hatalomra került, volt-e egyetlen olyan lépés, amellyel bármelyik újságírót akadályoztak munkájában, vagy volt-e olyan lap, amely ellen eljárás történt, írt bármit is a Kormány, a Kormány tagjai, az Országgyûlés elnöke vagy akár a köztársasági elnök ellen?! Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt nyugodtan támadhatta a sajtó, a Házelnököt, a miniszterelnököt, kormányának tagjait, ott a sajtószabadságot megkérdõjelezni egyenesen politikailag erkölcstelennek tûnik! (Felkiáltások!: Úgy van! - Nagy taps.) Engedjék meg, hogy kifejezésre juttassam azt, hogy a magyar Kormány, s meggyõzõdésem, hogy az egész magyar Országgyûlés, s a megújhodásban részt vevõ valamennyi politikai párt egyértelmûen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan lépést nem tett, amely a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, semmiféle üldöztetési mánia, semmiféle jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdõjelezze a meglévõ sajtószabadságot. Én szükségesnek tartom azt, hogy ezzel kapcsolatban utaljak arra: feltétlenül szükség van egy korszerû sajtótörvényre, tájékoztatási törvényre Magyarországon, amely biztosítja a sajtószabadságot, és egyidejûleg biztosítja minden vonatkozásban a sajtó felelõsségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellentétbe ne kerüljön! A magyar Kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon sajtószabadság lesz, és sajtószabadság érvényesül, és ennek jegyében foglaltunk eddig is állást. Minden olyan elképzelés és minden olyan vádaskodás, amikor meglévõ, állami kezelésben vagy a Kormány felügyelete alatt lévõ intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, vagy azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket vonnak le, egyszerûen nem felel meg a valóságnak. Úgy gondolom, hogy Magyarországon mi a szabad sajtót és mindazt, ami ezzel összefügg, a jogállamiság szerves részének tekintjük. Úgy gondolom, hogy semmiféle szervezet, semmiféle testület nem engedheti meg magának azt, hogy egy országban a szabad választásokon megválasztott Országgyûlést és a szabad választásokon megválasztott Országgyûlésnek felelõs Kormányt ilyen vonatkozásban és ilyen cselekedeteiben kérdõjelezze meg. Befejezésül engedjék meg, hogy felolvassak egy idézetet: "Lehet-e valami ízetlenebb, vakmerõbb vagy veszélyesebb egy nép nyugalmára, mintha önalkotta testületek folyvást bírákul tolják fel magukat, és gyûléseikben az éj palástja alatt érvényteleneknek és semmiseknek nyilatkoztatják az Országgyûlés azon határozatait, melyeket maga a nép által választott képviselõk legóvatosabb és legünnepélyesebb tanácskozásai szentesítének?! Senki sem fogja a néptõl elvitatni, hogy alkalmilag kérvényeket nyújthasson be, és a Kormányt valamely intézkedése iránt megkereshesse, vagy határozatai ellen felterjesztéseket tehessen, de hogy egy maga-magát alkotta és fenntartó testület hatalmat vesz magának a Kormány egyik rendeletét alkotmányellenesnek, a másikat ártalmasnak nyilatkoztatni, ha valaki kétségbe meri vonni tanait, azon váddal illesse, hogy önzõ indokból indul ki, idegen hatalmak befolyása alatt áll, oly szemtelen szabadosság ez, melynek a legnemesebb indokok sem szolgálhatnak mentségül!" Ezt az idézetet Eötvös József báró idézte A XIX. század uralkodó eszméi-ben Washington Györgytõl. Nem hiszem, hogy a szabadságnak, a szabad sajtónak és egy jogállamnak és egy szabadelvû kormányzásnak jobb forrásaira hivatkozhatnánk! Úgy gondolom, hogy ennek jegyében fejezzük be ezt az áldatlan állapotot és áldatlan háborúskodást, és kezdjünk hozzá ahhoz, hogy egy valóban szabad sajtó mellett korrekt magyar közélet legyen! Köszönöm. (Hosszan tartó nagy taps.)
(Forrás: www.mkogy.hu)